Két, lényegében eltérő társadalmi rendszer létezik , a közösségi akarat alapján ( alapvetően képviseleti alapon ) működő társadalmi rendsze...
Két, lényegében eltérő társadalmi rendszer létezik, a közösségi akarat alapján (alapvetően képviseleti alapon) működő társadalmi rendszer, ahol a társadalom tagjai egyenrangúan kinyilváníthatják szándékukat, és a többség akarta tud érvényesülni a társadalom működésében, amit hívhatunk demokráciának, és a jellemzően kisebbségi, akár egy személy akarata alapján működő társadalmi rendszer, ahol a társadalom tagjai egyenrangúan nem tudják kinyilvánítani a szándékukat, és ez által a többség hitelesen nem tudja befolyásolni a társadalom irányítását, amely társadalmi rendszert hívhatjuk autokráciának, esetleg diktatúrának is. Belátható, hogy annak ellenére, hogy instabil egyensúlyi állapotú, hosszabb távon a demokrácia alapú társadalmi rendszer nagyobb társadalmi potenciál elérésére képes, ezért sikeresebb tud lenni, mint egy stabil egyensúlyi állapotra képes autokrácia jellegű társadalmi berendezkedés. Ebből következően egy társadalom elérendő célja a tartósan fenntartható demokratikus berendezkedés megvalósítása.
Egy társadalom demokratikus működésének alapvető funkciója a társadalom közösségi akaratának a hatékony meghatározása, lehetőleg minden, a közösséget érintő döntésben a többség akaratának a lehető legkönnyebben megvalósítható módon történő kinyilvánítási lehetősége. Ennek a funkciónak a gyakorlatban megvalósuló módja valamilyen társadalmi választási rendszer működtetése.
Többféle választási rendszer lehetséges, kezdve a közvélemény kutatástól, amit ugyan egyes politikai struktúrák - ha nem akarnak az egész társadalomra kiterjedő, és ezért kötelezően érvényesítendő szavazást alkalmazni - alkalmaznak a társadalom irányításában, valójában azonban belátható, hogy a közvéleménykutatás nem lehet megbízható módja a társadalom többségi akaratának a meghatározására. A társadalmi döntések meghozatalában közvéleménykutatást jellemzően csak a demokráciát mimikáló, de valójában autoriter vezetés használ a közösségi választást érthetően elkerülendő, de valamilyen szinten a társadalom véleményét monitorozó és figyelembe vevő társadalomirányítás működtetésére.
Egy valójában megbízható módon működő választási rendszer a legszélesebb társadalom véleményét monitorozza, ami gyakorlatban lebonyolított, valójában releváns eldöntendő kérdéseket tartalmazó szavazás útján lehetséges. Jelenleg többféle módszerrel történő lebonyolítású választási rendszert alkalmaznak a társadalmak, kezdve a legismertebb, legszélesebb körben használt, legmegbízhatóbbnak tartott, de a legkörülményesebben, a legtöbb előkészületet feltételező valós jelenlétet igénylő, fizikailag összeszámolható szavazatokon alapuló választási rendszertől, a fizikai levélben történő szavazási lehetőségen át, az elektronikus kioszkon történő jelenléti szavazási, vagy elektronikus levélben történő szavazási rendszeren keresztül, egészen a legkönnyebben megvalósítható, de legkevésbé megbízhatónak tartott internetes szavazási lehetőségekig.
Bármelyik választási rendszer alapvető meghatározója, hogy mennyire megbízható és hiteles eredményt képes biztosítani. A megbízhatóság és a hitelesség alapvetően két irányból vizsgálható, egyrészt a választási rendszer mennyire hitelesen alkalmas a társadalom valós többségi véleményének meghatározására, illetve hogy a választási rendszer mennyire megbízhatóan ellenálló a külső, az eredményt befolyásolni szándékozó hatásokkal szemben.
Egy választási rendszer alkalmassága a társadalom valós többségi véleményének hiteles meghatározására alapvetően eljárásrendi probléma, azaz a gyakorlatban megvalósul-e, hogy a társadalmi döntést aktuálisan a társadalom érintett többségének szabad akaratából származó választása hozza meg, valamint, hogy a szavazatok összesítése a valóságosan leadható és leadott szavazatok alapján történt meg.
Az alkalmas eljárásrenddel kapcsolatban ismerjük az elvárt működés szabályait. Egy egész társadalomra kiterjedő, demokratikus választási rendszernek a működési szabályai:
- 1 ember – 1 szavazat: pontosan azok tudjanak szavazni, akik arra valóban jogosultak, minden jogosult személy számára egyformán legyen lehetőség a szavazásra, és minden témában pontosan egyszer lehessen szavazni.
- Az egyéni szavazat „igazolhatatlansága”: Idegen személy számára ne legyen lehetőség hitelesen megtudni kire szavazunk (például jutalom reményében vagy fenyegetés alatt se lehessen egyértelműen igazolni a szavazatot), illetve a választási rendszer megbízható módon ne rendelje össze a szavazót a szavazatával.
- Egyéni ellenőrizhetőség: Minden szavazó meg tudjon arról bizonyosodni, hogy a szavazata számított, és a leadott választása szerint került az ellenőrizhető összesítésbe.
- A valódi többség akaratának a kinyilvánítása: Egy eljárásrendileg megbízható választási rendszerhez hozzá kell tartozzon a gyakorlatban praktikus okok miatt mellőzött, de a hitelességhez valójában nélkülözhetetlen tényező, hogy a szavazás során a többségi akaratot a társadalom valóban aktuálisan létező többsége kell, hogy kinyilvánítsa.
Egy megbízható és hiteles választási rendszer ezen szabályok szerint kell működjön, amelyet a gyakorlatban megvalósított választási rendszer eljárásrendje kell, hogy realizáljon.
Ezeknek az elvárt követelményeknek a hiteles megvalósítása a különböző választási rendszerekben folyamatos diszkurzus tárgya, és a követelményeknek a realizálása a gyakorlatban eltérő megbízhatósággal valósul meg. Az egymásnak is ellentmondónak látszó követelmények miatt bizonyára nem létezhet az elvárt szabályokat tökéletesen kielégítő választási rendszer. A legmegbízhatóbb eljárásrendűnek tartott, és ezért a legmegbízhatóbb eredményt hozó választási rendszer a valós jelenlétet igénylő, a szavazatot fizikai hordozón rögzített, ellenérdekelt résztvevők által összesített eredményű választási rendszer, amely egyúttal a legnagyobb előkészületet is igényli, és a legtöbb erőforrást használja fel, ezért a gyakorlati használatának gyakorisága korlátozott. Egy gyakorlatban működő demokráciában egy eljárásrendben megbízható és hiteles választási rendszernek a többségi akarat meghatározására folyamatosan képesnek kell lennie, tehát folyamatos funkcionálásra kell, hogy alkalmas legyen, amire a fizikai jelenléti választási rendszer bármennyire is hiteles, a gyakorlatban mégsem megfelelő. A fizikai jelenléti választási rendszer alkalmatlan eszköze egy aktuálisan funkcionáló, modern demokrácia működtetéséhez, ahhoz egy eljárásrendileg hiteles, folyamatosan fenntartható választási rendszert szükséges kitalálni, kialakítani, és alkalmazni.
Egy választási rendszer megbízhatóságának és hitelességének másik követelménye, hogy a választási rendszer mennyire megbízhatóan ellenálló a valós és hiteles eredményt befolyásolni szándékozó hatásokkal szemben. Ez a megbízhatósági jellemző azonban valójában nem az elvi működéssel kapcsolatos követelmény, hanem a választási rendszer működtetésének technikai jellegű problémája, amit szükségszerűen el kell választani az eljárásrendi hitelességtől.
Nyilvánvaló, hogy egy választási rendszer eljárásrendje hatással van a befolyásolhatóságra is, tehát olyan eljárásrendet célszerű alkalmazni, amely a legkevésbé befolyásolható, de egyúttal belátható, hogy nem létezik olyan választási rendszer ami képes tökéletesen ellenállni külső befolyásolási szándékokkal szemben. Ezzel kapcsolatban a technikai feladat, hogy a választási rendszer eljárásrendi folyamata megfelelő protokollok és technológia alkalmazásával minél védettebb legyen a befolyásolási szándékkal szemben, illetve egy alkalmas eljárásrend megválasztásával már megelőzés által kell értelmetlenné tenni a befolyásolási szándékot.
A befolyásolási szándék elleni védelem alapvetően nem egy alkalmas elvi működésű választási rendszer hitelességi korlátja, hanem a választási rendszer működtetésének gyakorlati problémája, amelyet megfelelő felkészültséggel hatékonyan ki lehet védeni, de tökéletesen megakadályozni bizonyára elvileg sem lehet. Nincs értelme olyan választási rendszert keresni, amelynek a működését lehetetlen beavatkozási szándékkal megtámadni. Egy választási rendszer hitelessége nem a megtámadhatatlanságától függ, hanem a választási eljárásrend nyíltságán, és az eredmény ellenőrizhetőségén múlik.
A következőkben egy megbízható és hiteles virtuális jelenléten alapuló választási rendszer vázlata kerül ismertetésre, amely a folyamatos fenntartásra is alkalmas. A vázlat a megbízható és hiteles választási rendszer elvárt működését veszi alapul, példaként megvizsgálja, hogy az elvárt működés hogyan valósul meg a jelenleg legmegbízhatóbbnak és leghitelesebbnek tartott valós jelenléti választási rendszerben, és eljárásrendi javaslatot kínál egy virtuális jelenléti választási rendszerre. (A virtuális jelenlét ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a választó csupán információs csatornán van jelen és vesz részt a szavazás folyamatában.)
Elvárt működés: 1 ember – 1 szavazat
Pontosan azok tudjanak szavazni (jogosultság), és azok mindegyike azonos lehetőséggel (egyenrangúság), akik arra valóban jogosultak, és egy témában pontosan egyszer lehessen érvényesíthető szavazatot leadni (részvétel).
Egyenrangúság a valós jelenléti szavazási rendszerben:
A valós jelenléti szavazási rendszerben a szavazás időbeli kötöttsége és lokalizált jellege miatt a gyakorlatban tipikusan nem valósul meg a szavazás egyenrangú lehetősége. Ennek a körülménynek a gyakorlati következménye a valóságos többségi akarat kialakulásának mellőzése, amely szükségszerűen megkérdőjelezi a valós jelenléti szavazási rendszer hitelességét.
Egyenrangúság a javasolt virtuális jelenléti szavazási rendszerben:
A virtuális jelenléti szavazási rendszer alkalmazása esetén a szavazó személy csupán kommunikációs csatornán van jelen a választási rendszerben, valamint a választási rendszer a folyamatos működéséből származóan lehetővé teszi, hogy a szavazás időben hosszabb (jellemzően a többségi vélemény kialakulásáig tartó) folyamat legyen, ezzel valós lehetőséget biztosítva minden jogosult számára a választáson való részvételre.
A virtuális jelenlét egy később részletezett funkciójú, interneten kommunikáló szavazói okostelefonos applikáció alkalmazásával valósítható meg. Mivel mobilinternet elérés gyakorlatilag univerzálisan elérhető, valamint okostelefon hozzáférés ha személyesen nem is áll rendelkezésre, de közeli személyes kapcsolaton keresztül általánosan lehetséges, a választási applikáció ingyenes internetes kommunikációjának biztosításával, és az applikáció több személy egymástól független használatának lehetővé tételével a szavazás minden választásra jogosult számára egyenrangú módon lehetővé válik, ezzel a gyakorlatban is megteremtve az elvárt kritérium megvalósíthatóságát, miszerint a szavazás a valós társadalmi többségi vélemény kialakulásáig, a hiteles eredmény kialakulásáig tartson.
Jogosultság a valós jelenléti szavazási rendszerben:
Központilag nyilvántartott, aktuálisan érvényes személyi adatokat tartalmazó választói névjegyzék rendelkezésre állása.
Jogosultság a virtuális jelenléti szavazási rendszerben:
Központilag nyilvántartott választói névjegyzék személyi adatokkal (név, születés, lakcím), valamint digitális kriptográfiával kódolt biometrikus (arc) azonosítóval.
Amennyiben a választói névjegyzékben rögzített adatokban változás van, vagy a szavazói okostelefonos applikáció segítségével lokálisan kriptografikusan kódolt arc adatai nem kapcsolhatók megbízhatóan a központilag tárolt biometrikus adatokhoz (a későbbiekben leírt szavazói okostelefonos applikáció a belépési hitelesítéskor ezt minden alkalommal ellenőrzi), hivatalos helyen, fizikai jelenlét által kell frissíteni a személynek a névjegyzékben rögzített adatait.
Részvétel a valós jelenléti szavazási rendszerben:
A szavazáskor választói regisztráció történik, azaz a szavazáson megjelent személy azonosításra kerül a választói névjegyzékből igazolvány alapján (bemutatás), és biometrikus azonosítás által (igazolványkép-arc látvány szerinti egyeztetés), valamint megtörténik a névjegyzékben rögzítése a szavazáson való részvételnek.
Részvétel a virtuális jelenléti szavazási rendszerben:
A szavazói okostelefonos applikáció tartalmazza a felhasználó által megadott személyi adatokat, és képes legenerálni a felhasználóhoz tartozó, digitális kriptográfiával kódolt biometrikus (arc) azonosítót. Az applikáció általi lokális azonosítás ujjlenyomattal és egy szabadon választott, központilag is rögzített és a belépéskor ellenőrzött azonosító kóddal történik. Továbbá az applikációban meg kell adni egy szabadon választható és bármikor módosítható, csak lokálisan rögzített, de kötelezően használt választói PIN kódot (a későbbiekben tárgyalt választási befolyásolás értelmetlenné tételéhez).
Az alkalmazás a központhoz kapcsolódva lokálisan nyilvántartja az adott választó személyéhez kapcsolódó, rendelkezésre álló szavazási témákat.
Amikor a választópolgár részt kíván venni az alkalmazás által személyesen számára lehetőségként adott szavazáson, az applikációba belépéskor azonosított személy kiválasztja a kliensben a számára adott témát, egyúttal a szerver oldal a klienssel kommunikálva azonosítja a szavazót a biometrikus (arc) adatok egyeztetésével, és központilag ellenőrzi, hogy még nem szavazott az adott témában, és központilag rögzíti az adott személynek a kiválasztott szavazáson történő részvételét.
Elvárt működés: az egyéni szavazat „igazolhatatlansága”
Ne lehessen megtudni vagy bizonyítani, kire szavaztunk (például jutalom reményében vagy fenyegetés alatt se lehessen igazolni a szavazat tényét).
Valós jelenléti szavazási rendszer:
A szavazóhelységben a választási bizottság által egy darab, hivatalos és a választó személyéhez nem kötődő választási ív átadása az azonosított és regisztrált választónak.
Titkos szavazás, azaz a választói ív privát helyen, egyénileg történő kitöltése, majd a választói ívnek személyi jelölés nélküli közös gyűjtőbe dobása.
Virtuális jelenléti választási rendszer:
A választói kliens applikáció a szerver oldalról letölti a központ által digitális aláírással hitelesített választói ívet (minden választó számára azonos digitális dokumentum), és felajánlja a választónak a választási lehetőségeket. A választó elektronikusan kitölti az applikáció által hitelességben ellenőrzött ívet, és a választói PIN kód helyes megadása esetén visszaküldi a központnak az applikáció segítségével a kitöltött választói ívet, egy a szavazó személyéhez kötődő, privát, egyedi, a megkövetelt kritériumoknak megfelelő szabadon választott, vagy véletlenszerűen generált azonosító kóddal kiegészítve. Ezt az azonosító kódot a választási applikáció lokálisan is rögzíti a kliens oldalon a szavazathoz kapcsolva.
A választói kliens csak akkor küldi el a szavazatot a központba, ha a választói PIN megfelelő (de nem ad hiba visszajelzést hibás kód esetén, valamint egy napig nem is listázza a szavazás lehetőségét, egy nap után azonban újra lehetőséget ad a szavazásra, ezzel biztosítva, hogy az akarattal vagy véletlenül hibásan megadott választói PIN kód ne tegye lehetetlenné a szándékos szavazást, illetve megvalósítja a kierőszakolt vagy megvásárolt szavazatok szándékának értelmetlenségét).
A rendszer csak a választói névjegyzékben jogosult és azonosított választónak küld választói ívet, és csak (biometrikusan is) azonosított választótól fogad el kitöltött választói ívet, és minden azonosított klienstől összesen csak egyet fogad el az adott választási témában (ellenőrzi a névjegyzékben, hogy a szavazási ív ki lett adva, és regisztrálja a visszaküldés tényét, és nem fogad el a személytől az adott témában ismételten beküldött szavazói ívet), valamint biztonsági elemként, a szavazati rendszer integritása fenntartásának érdekében, folyamatosan ellenőrzi, hogy a beérkezett szavazói ívek száma a szavazás folyamán soha nem haladhatja meg a kibocsátott ívek számát, különben az adott témában a szavazást befolyásolási kísérlet és támadás érte, az adott témában a teljes szavazási folyamatot hivatalosan meg kell ismételni.
A központi rendszer nem rögzíti, hogy melyik klienstől jött az adott kitöltött és a választó privát azonosító kódjával ellátott választási ív, ami egy elkülönített, és a szavazás lezárulta után publikusan hozzáférhető adatbázisban kerül rögzítésre.
Elvárt működés: egyéni ellenőrizhetőség
Minden egyes szavazó meg tudjon arról bizonyosodni, hogy a szavazatát helyesen számolták.
Valós jelenléti szavazási rendszer:
A valós jelenléti szavazási rendszerben erre nincs mód, mert ha lenne lehetőség, nem lenne titkos a szavazat.
Virtuális jelenléti szavazási rendszer:
A szavazatok a szavazás lezárulta után publikus adatbázisában vannak közzétéve, amiben bárki ellenőrizheti, hogy a saját privát azonosító kódjával szerepel-e szavazat, és milyen választással lett adminisztrálva.
Elvárt működés: univerzális ellenőrizhetőség
Minden egyes szavazó meg tudjon arról bizonyosodni, hogy a végeredmény valóban a szavazatok összege.
Valós jelenléti szavazási rendszer:
Bármelyik választó nem tudja közvetlenül ellenőrizni az összeszámlálás hitelesített végeredményét. A választási eredmény hitelességét hagyományosan a szavazóhelyiségben jelenlévő szavazói bizottság (ellenérdekelt felek) közös szavazói azonosítása és szavazatszámlálása, és a nyilvánosan is elérhető összegzés biztosítja.
Virtuális jelenléti szavazási rendszer:
Mivel a szavazatok adatbázisa a szavazás lezárulta után publikus, bárki számára lehetőség van, hogy összesítse az eredményt.
Elvárt működés: valós többség akaratának érvényesülése
A választási többségi akaratot a társadalom valóban aktuális többsége kell, hogy kinyilvánítsa.
Valós jelenléti szavazási rendszer:
A valós jelenléti szavazási rendszerben, illetve általánosan a jelenleg alkalmazott választási rendszerekben ez a kritérium praktikus okokból, az eredményesség érdekében jellemzően nem alkalmazott, vagy csak részben teljesül, ahogy például kritériumként lehet megszabni, hogy egy választás érvényességéhez a választásra jogosultak meghatározott arányú részvétele szükséges. Azonban egy valósan működő demokráciában az aktuális és valós többség szándéka meghatározásának a kritériuma alapvető fontosságú, és szükségszerű követelmény. Ha viszont ez a kritérium szükségszerű követelmény lenne a jelenleg alkalmazott szavazási rendszerekben, a gyakorlatban kevés kiírt szavazás hozhatna eredményt, ezért praktikus okokból ez az alapvető kritérium általában elhanyagolásra kerül.
Virtuális jelenléti szavazási rendszer:
A virtuális jelenléti szavazási rendszer mivel folyamatosan fenntartható, a valóságos többségi akarat kialakulásának követelménye elvárható. A választó láthatja, hogy az aktuális szavazás még tart (nincs kihirdetett eredmény), tehát nem alakult ki még valós többségi vélemény, érdemes leadnia a szavazatát a közösségi döntés meghozatalához. Ha pedig egy meghatározottnál hosszabb ideig sem alakul ki valós többségi konszenzus egy választási témában, az arra utal, hogy nem megfelelő a feltett választás, vagy nem érdekelt a társadalom a témában, ezért a kiírt szavazást érdemes módosítással újrakezdeni, vagy teljesen visszavonni. Ha fontos a választó számára a döntés, érdekelt, hogy részt vegyen a szavazáson, és egyszerűen lehetősége is van az akaratának a kinyilvánítására, ezáltal egyúttal megvalósítva és fenntartva a közéleti aktivitást is a társadalom tagjai számára.
Belátható, hogy az itt felvázolt virtuális jelenléti szavazási rendszer nem kevésbé megbízható és biztonságos mint a valós jelenléti szavazási rendszer, egyúttal hitelesebb, mert egyszerre valósul meg benne a feltételezett bizalom nélküli titkosság és ellenőrizhetőség, valamint kritériumként alkalmazható a valós többségi vélemény kialakulása.
A virtuális jelenléti szavazási rendszerben alkalmazott számítástechnikai programok nyilvánvalóan public domain licensz alatt kell működjenek, nyilvános és bárki által ellenőrizhető módon, amelynek a funkciói pedig az ellenérdekelt politikai felek által egyaránt megbízhatóan felügyelhető.
A szavazás során a teljes kommunikációs rendszer és az adatok megbízhatósága külső beavatkozásoktól történő védelme technológiai kérdés, megfelelő biztonsági protokollok alkalmazásával elfogadható módon megoldható. Mivel a szavazás széles időtartam alatt is megvalósítható, ez a terheléses kommunikációs támadhatóság veszélyét is csökkenti.
A virtuális jelenléti szavazási rendszerben történő szavazás titkosságát tekintve a rendszer legérzékenyebb pontja a beküldött szavazat központi rögzítése az azonosított klienstől. A rögzített szavazat adatai azonban nem tartalmazzák a szavazó névjegyzéki adatait. Elvileg lehetséges, hogy a rendszer rögzítse a szavazathoz a kliens adatait a szavazat beküldésekor, de ez az üzemeltetett rendszerbe való beavatkozással, a szoftver public domain kódjának módosításával járna, amely az ellenérdekelt felek által technikailag felügyelhető és ellenőrizhető. Továbbá egy szavazási rendszer hitelességének elsősorban az átláthatóság és a megbízhatóság a legfontosabb kritériuma, nem pedig a szavazó és a szavazat összekapcsolhatóságának lehetetlenségén, a szavazat egyéni titkosságán alapszik, hiszen egyes személyek választással kapcsolatos véleménye feltáró szándék esetén eleve a szavazás módjától eltérő eszközökkel és módon is alapvetően meglehetősen könnyen kideríthető, általában publikusan nyilvánvaló.
Külső, jogosulatlan szavazat rögzítés elkerülését szolgálja, hogy a rendszerben megbízhatóan egy témában egy szavazó csak egy szavazatot adhat le, csak megbízhatóan hitelesített szavazó adhat le szavazatot, és extra védelemként a szavazás technikailag érvényét veszti és meg kell ismételni, ha a rendszer több szavazatot regisztrál, mint a kiadott szavazói ívek száma.
A szavazói PIN alkalmazása értelmetlenné teszi a szavazat vásárlást vagy a megfélemlítéssel történő szavazat befolyásolást, hiszen egy külső befolyásoló személy sohasem tudhatja, hogy a befolyásolása valóban érvényes szavazatban érvényesült, ezért a külső személyes befolyásolási szándék értelmét veszti.
Bizalmatlansági beavatkozás kísérlete, miszerint a jogosult választó hamisan azt állítja, hogy nem került rögzítésre a szavazata, vagy nem az általa választott módon került rögzítésre, a kliens működésének és az adataink - valójában nem megbízható - ellenőrzésén túl általános megbízhatósági szinten is kezelhető. A jóhiszemű szavazók mindegyike megbizonyosodhat a szavazata érvényességéről, a társadalmi bizalmatlanság inherent módon limitálható.
Általánosan kijelenthető, hogy a titkosság és az ellenőrizhetőség egymásnak ellentmondó feltétele miatt nincs olyan választási rendszer, amit rosszhiszemű szándékkal ne lehetne támadni. Valójában a társadalom hosszútávon kialakult bizalma biztosítja egy működőképes választási rendszer hitelességét.
Egy virtuális jelenléttel történő szavazás megbízható megvalósítása, amely folyamatos lehetőséget ad a társadalom számára a többségi akarat kinyilvánítására, alapvető feltétele a modernkori demokrácia megvalósításának. Belátható, hogy a felvázolt virtuális szavazási rendszer elfogadható módon megfelelhet az elvárt követelményeknek, működése pedig egyben a társadalom széles körében ösztönzőleg hathat a közéletben történő részvételhez is. Egy hiteles virtuális jelenléti szavazási rendszer alkalmazása elengedhetetlen feltételnek látszik a valóságosan és fenntarthatóan működőképes demokrácia létezésének.
Ez az írás az erre a bejegyzésre mutató link feltüntetése mellett - akár szerkesztett formában is - szabadon felhasználható.
Nincsenek megjegyzések