Előző gondolatokban megvizsgáltuk, hogy mi lehet a qualia, az érzet fiziológiai háttere. Belátható, hogy létezik idegrendszeri folyamat a...
Előző gondolatokban megvizsgáltuk, hogy mi lehet a qualia, az érzet fiziológiai háttere. Belátható, hogy létezik idegrendszeri folyamat ami a qualia jelenségével kapcsolatos, és ami alkalmas az érzet jelenségének a fizikai magyarázatára. A jelenség fiziológiai leírása során megállapíthattuk, hogy a qualia komplex érzéklet, amelynek nem feltétele a létrehozó érzékszervek aktivitása. A qualia az érzékszervek aktivitása által kialakított magas szintű idegi struktúra aktivitása, az érzékelés érzéklet nélkül is kiváltható agyi visszhangja.
Ez a fiziológiai leírás azonban nem alkalmas minden, a qualiával kapcsolatos jelenség magyarázatára. Mi az éhség? Mi a félelem és a düh? Mi a fájdalom? Mi a szeretet és a szerelem? Mi a szenvedés és az öröm? Mi a boldogság? Mi ez a különös érzés? Mi az érzelem?
Az érzelem nyilvánvalóan a qualia egy típusa. Az érzelmek hátterében is érzékszervi aktivitás áll, de az érzelmet, a szorongást vagy a boldogságot például nagyon nehéz közvetlen érzékszervi aktivitáshoz kapcsolni. Sokszor egyáltalán nem lehet megállapításai konkrét érzékszervi okot az érzelemre. Az érzelem mégis létezik, befolyásolja, gyakran meghatározza a cselekedeteinket, konkrét és direkt idegrendszeri aktivitást okoz. Az érzelem mint érzet idegrendszeri kapcsolata közvetettebb, mégis, a kapcsolat vitathatatlan.
Az érzelem, mint a qualia egy megjelenési formája látszik igazán fizikai létezésen felülállónak. Erre a jelenségre nehezen alkalmazható a qualiára korábban megfogalmazott fiziológiai folyamat, amely a qualia jelenségét az érzékszervek által kondicionált kiterjedt idegi aktivitásként határozza meg.
Az érzelem speciális fiziológiai hátterére utal az is, hogy sokkal közvetlenebbül befolyásolható kémiai, pszichoaktív anyagokkal, mint az érzet csoportjába tartozó más jelenség, amelyek közvetlenebbül kapcsolhatók idegrendszeri aktivitáshoz. Tudjuk azonban, hogy az agyban zajló elektromos jellegű idegrendszeri folyamatok is kémiai alapon működnek. Az érzelemnek a kémiai anyagokkal való kapcsolata azt mutatja, hogy a kémiai folyamatoknak sokkal meghatározóbb szerepe van az érzelem kialakulásában, mintha csak egyszerűen a jól ismert ingerátvivő szerepük lenne.
Az érzelem speciális funkcióját mutatja az is, hogy nem csak egyes cselekedeteinket befolyásolja, hanem a teljes, komplex viselkedésünkre hatással van, időnként meghatározó módon. Az érzelem globális jelenség, az agy jelentős része részt vesz benne.
A qualiának, mint feltételezett, korábban specifikált idegrendszeri folyamatát felhasználva, és az érzelem kémiai hátterét felhasználva az érzelem működésére is találhatunk fizikai, fiziológiai hátteret. Sőt, az érzelem létezésének szükségszerű szerepére is választ kaphatunk. Beláthatjuk, hogy az érzelem a fejlett idegrendszer szükségszerű funkciója.
Az agy nem egyszerűen egy elektromos idegrendszeri hálózat. Az agy elektromos hálózata kémiai folyamatokra, kémiai anyagokra épül. Az agy elektromos aktivitását a kémiai anyagok szintje befolyásolja. Az idegsejtek közötti kapcsolatot a szinapszisok között kémia anyagok kibocsátása és befogadása biztosítja. Vannak azonban olyan kémiai anyagok is, amelyek az agy jelentős részére hatnak. Ezek a hormonok.
Tudjuk, hogy az agy képes az elektromos aktivitására ható kémiai anyagokat legyártani és kibocsátani, méghozzá elektromos idegrendszeri aktivitás közreműködésével.
Ezek után mostmár megfogalmazhatjuk mi az érzelem fiziológiája. Az érzelem a qualia egy speciális formája, olyan fiziológiai folyamat, amely globálisan (kibocsátott kémiai anyagok által), és interaktívan (induktív és visszacsatolási mechanizmusokon keresztül) befolyásolja az idegrendszeri elektromos aktivitást.
Hogyan működik az éhség? Az éhség a biológiai szervezet állapotához kapcsolódó érzet. Az éhség alapvető érzelem, az életfenntartáshoz alapvetően szükséges, a születésünk óta velünk van. Az éhségérzetet kémiai anyagok, hormonok szabályozzák. Mivel az éhségérzet velünk született tulajdonság, velünk született reflexek is tartoznak hozzá. Az emberi csecsemő esetén sírás, madaraknál tátongó viselkedés, stb., amire például a szülők etetéssel reagálnak. Amikor elegendő táplálékhoz jutott a szervezet az éhség hormon felszabadulása megszűnik, és a táplálkozási reflexek megszűnnek.
Az éhséget okozó hormonnak, a kémiai anyagnak az a szerepe, hogy globálisan jelezze, hogy valamilyen beavatkozásra van szükség. A hormon, és a hozzá kapcsolódó idegrendszeri aktivitás mindaddig jelen van, amíg az idegrendszeri aktivitás következményeként, cselekedetek által a hormon jelenléte megszűnik.
Az éhség esetében a hormon kezdetben velünk született konkrét idegrendszeri aktivitást, reflexet vált ki. Az életünk során az éhséget kiváltó hormonhoz kapcsolódó alapreflex az idegrendszer plaszticitása által feltételes reflexeket alakít ki, majd a tanulás útján bonyolult, összetett cselekvési sorokat hoz létre, és létrejön az éhséghez kapcsolódó, az éhséget, az éhség hormon termelését megszüntető viselkedés. Ez a viselkedés az adott idegrendszer fejlettsége szerint rendkívül összetett és közvetett is lehet, mint például az ember esetén a mezőgazdasági tevékenység vagy társadalmi bűncselekmény elkövetése, amelyek már egyáltalán nem kapcsolódnak az éhség hormon jelenlétéhez, mégis az éhség hormon állhat a viselkedés hátterében.
Az éhség, mint az érzelem egy megjelenési formája globális jelzés az agy, az idegrendszer számára, hogy beavatkozásra van szükség. Az éhség jelenléte cselekvést vált ki, amely az éhséget okozó hormon jelenlétét csökkenteni igyekszik. A cselekvés idegrendszeri asszociációs kapcsolatokon keresztül, a tanulás útján az adott idegrendszer lehetőségei szerint egyre összetettebb cselekvési sorokat alakít ki az éhségérzet megszüntetésére.
Mi a fájdalom, hogyan működik a szenvedés? A fájdalom érzékelésére érzékszervi hálózat van jelen a testben. A fájdalom egyszerű érzékelés, speciális receptorok aktivitása. A fájdalom érzékeléséhez ősi, velünk született reflexek tartoznak, amelyek a fájdalomérzékelő receptorok aktivitását hivatottak csökkenteni. A fájdalom érzékelésekor azonban speciális kémiai anyagok, hormonok is felszabadulnak az agyban, amelyek megjelenése globálisan képes jelzést adni, hogy beavatkozásra van szükség.
A fájdalom jelenléte cselekvést vált ki, amely a fájdalmat, és a fájdalom érzetekor felszabaduló hormon jelenlétét is csökkenti. A cselekvés idegrendszeri asszociációs kapcsolatokon keresztül, a tanulás útján, az adott idegrendszer lehetőségei szerint egyre összetettebb cselekvési sorokat alakít ki a fájdalomérzet megszüntetésére.
Az idegrendszer plaszticitása által azonban a fájdalom érzetekor felszabaduló hormont más idegrendszeri aktivitás is kiválthatja. Krónikus fájdalom a termelődését folyamatossá teheti. Idegrendszeri asszociatív kapcsolatokon keresztül a hormon termelődését a fájdalommal egyáltalán nem kapcsolatos érzékszervi aktivitás is kiválthatja, amely a konkrét fizikai fájdalom emlékét is aktiválhatja.
A fájdalommal kapcsolatos hormon jelenléte jelzi, hogy beavatkozásra van szükség, amely reflexeket, majd asszociatív cselekedeteket, tanult, hasznos viselkedést alakít ki. Azonban a fájdalom érzésekor felszabaduló hormont a fájdalomhoz nem kapcsolódó érzékszervi aktivitás, vagy a hozzá kapcsolódó tanult emlékek, bonyolult és távoli, közvetett asszociációs kapcsolatok is kiválthatják. Kialakul a szenvedés, mint érzet, ami kialakíthatja a depresszív viselkedést.
Hogyan működik a félelem, a düh, az agresszió és a stressz? A biológiai szervezetek különböző fokú reflex szerű folyamatokkal rendelkeznek, amelyek védik a szervezetet, és igyekeznek fenntartani az életfunkciókat durva és veszélyes hatás vagy környezet esetén. Az ezeket az ingerületeket érzékelő receptorok nem csak alap cselekvési mechanizmusokat, reflexeket generálnak, hanem hormonokat is felszabadítanak, amelyek jelenléte globális jelzést jelent a szervezet és az idegrendszer számára.
Az idegrendszer plaszticitása által azonban a veszély érzetekor felszabaduló hormon keletkezését más idegrendszeri aktivitás is kiválthatja. Ez hasznos lehet, ha ezzel a szervezet megelőzi, hogy ártalmas helyzetbe kerüljön. Azonban hosszú ideig fennálló veszélyes környezet a hormon termelődését folyamatossá teszi és idegrendszeri asszociatív kapcsolatokon keresztül a termelődését a veszélyes helyzettel nem kapcsolatos érzékszervi aktivitás is kiválthatja, amely a konkrét vészhelyzet emlékét is aktiválhatja.
A vészhelyzettel kapcsolatos hormon jelenléte jelzi, hogy beavatkozásra van szükség, amely reflexeket, majd asszociatív cselekedeteket, tanult, hasznos viselkedést alakít ki. Azonban a vészhelyzetkor felszabaduló hormont a fájdalomhoz nem kapcsolódó érzékszervi aktivitás, vagy a hozzá kapcsolódó tanult emlékek, bonyolult és távoli, közvetett idegrendszeri asszociációs kapcsolatok is kiválthatják. Kialakul a krónikus félelem, a stressz, és a vészhelyzet leküzdésekor hasznos támadó reflex agresszív viselkedési formát eredményez akkor is, amikor a vészhelyzet fenn sem áll.
Az érzelem tehát egy globális jelzése az idegrendszernek az idegrendszer számára, hogy beavatkozásra van szükség, hogy beavatkozásnak kell történnie. Ez a globális jelzés bonyolult és összetett viselkedési mintázatokat hoz létre közvetlen, közvetett, vagy akár konkrét érzékszervi aktivitás nélkül is.
Belátható, hogy a szeretet és a szerelem is hasonlóan működő érzelem, ahogy az öröm és a boldogság, és gyakorlatilag valamennyi érzelemként meghatározott állapot is.
Az érzelem a qualia egy speciális formája, az érzelem a qualia idegrendszeri működését (link) globális hatású jelzésekkel egészíti ki, kapcsolja össze, váltja ki, és kondicionálja.
Miért rendelkezünk érzelemmel? Mire jó az érzelem? Miért kell az érzelem? Mi az érzelem szerepe? A globális irányítás. Az érzelem szerepe és fiziológiája a globális jelzés, hogy beavatkozásra van szükség, hogy beavatkozásnak kell történnie. Az érzelem fiziológiai működése során az érzékszervekkel és az idegrendszerrel interaktív kapcsolatban léve a szándékot és az akaratot alakítja ki, és ezáltal a viselkedést hozza létre. Kísérleti tény, hogy érzelmek nélkül nem tudunk dönteni. Az érzelem fiziológiája hozza létre, teremti meg számunkra az akaratot és a cselekvés motivációját.
Az érzelem fizikai alapon megérthető. Az érzelem szükségszerű folyamat a komplex viselkedés kialakulásához, a szerepe és fiziológiája logikus és következetes.
Állatok és az érzelem
Minden idegrendszerben, ahol felismerhető a hormonok jelenléte, következményként megjelenik a szándék és az akarat, a viselkedés, és megjelenik az érzelem is. Következésképpen az állatok is rendelkeznek a hormonokból a fentebb bemutatott módon származó érzelmekkel. Az állati szenvedés és boldogság hatásában és jellegében azonos az emberével.
Öntudat és az érzelem
Érdekes hasonlóság és kapcsolat ismerhető fel az öntudat és az érzelem között. Mindkettő kiterjedt jelensége az idegrendszernek, globálisan működő és ható jelenség. Mindkettő kapcsolatban áll a viselkedéssel is. Mindkettő a szándék és az akarat interaktív befolyásolója. Azonban a fizikai működés mechanizmusában alapvető különbség van közöttük. Az érzelem kémiai anyagok kibocsátása révén hat globálisan, az öntudat egy globális idegrendszeri hálózatként (árnyék hálózat) működik, és hozza létre a globálisan funkcionáló öntudat jelenségét. Mivel mindkettő az idegrendszerrel van kapcsolatban, ezért egyszerre egymásra is hatnak. Az öntudat befolyásolhatja a hormonok termelődését, az érzelmeket, és a hormonok termelődése, az érzelmek a viselkedés által befolyásolják az öntudatot. A fejlett agy összetett, bonyolult és különböző formájú visszacsatolási szabályozási rendszerekkel rendelkező szerv, de működése és funkciói következetesek és az agy működése megérthető.
Mesterséges intelligencia és az érzelem
A fejlett idegrendszerrel rendelkező élőlényeknél az érzelem a viselkedés meghatározó szabályozója. A funkciója, hogy globálisan jelezze, hogy beavatkozásnak kell történnie, konkrét cselekedetre van szükség, mert valamilyen, a globális jelzést kiváltó ingerület van jelen. Ezáltal ennek a fiziológiai folyamatnak - amit érzelemnek hívunk - globális irányító szerepe van, meghatározza a cselekedetek irányát.
Az Általános Mesterséges Intelligencia létrehozása során is az egy megoldandó probléma, hogy hogyan lehet az önállóan működő rendszert irányítani, hasznos feladatok elvégzésére rávenni. Az Általános Mesterséges Intelligencia létrehozása során ha kialakítunk a robot irányító rendszerében globálisan ható jelzéseket, amelyek arra utasítják, hogy beavatkozást hozzon létre, cselekedetet indítson el, akkor irányíthatóvá válik a rendszer. Ha megfelelően alakítjuk ki és programozzuk ezt a globális jelzést, akkor konkrét cselekedetek elvégzésére irányíthatjuk az Általános Mesterséges Intelligencia alapú rendszert, sőt, a számunkra megfelelő viselkedésre is alkalmassá tehetjük.
Ennek a funkciónak a tárgyalása az univerzális, autonóm, adaptív rendszerek megvalósításának lehetőségeinél meghatározásra került (link) és a hogyan irányítsuk a robotokat gondolatban (link) is felmerült. A globális szintű irányítás mechanizmusa, amely az érzelem fizikai megvalósítása szükségszerű kritériuma az univerzális, autonóm, adaptív rendszerek megvalósításának, az Általános Mesterséges Intelligencia létrehozásának.
Befejezés
A biológiai rendszerekben az érzelem funkciója szükségszerű, működése fiziológiai alapon megérthető. Az Általános Mesterséges Intelligencia létrehozása során a rendszer irányítására az érzelem funkciója felhasználható, a konkrét fizikai megvalósítása a robotokban kivitelezhető.
What is this feeling? The physical reality of emotion and the role of its function
Nincsenek megjegyzések