Az emberi agy különleges szerkezet. Az embert az emelte ki az állatvilágból, hogy a leghatékonyabban képes a körülötte zajló események közö...
Az emberi agy különleges szerkezet. Az embert az emelte ki az állatvilágból, hogy a leghatékonyabban képes a körülötte zajló események között a kapcsolati összefüggéseket felismerni, és képes ezeket az összefüggéseket ok-okozati kapcsolatba helyezni.
Az ember által alkotott Mesterséges Intelligencia (AI) is az emberi agy összefüggés-felismerés képességét próbálja modellezni, és ebben a képességben megelőzni. A Mesterséges Intelligencia fejlesztése során már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérni.
Az agy fizikailag korlátos szerkezet, ezért potenciálisan korlátos mennyiségű adathalmazzal képes dolgozni. Az AI fizikailag egyszerűen bővíthető, ezért potenciálisan korlátlan mennyiségű adathalmaz kezelésére alkalmas. Fejlett matematikai, számítástechnikai módszerek állnak rendelkezésre a nagy adathalmazokban az adatok között az összefüggések felismerésére. Az AI az emberi agynál már hatékonyabb - különösen a nagy adathalmazok esetében - az adatok közötti kapcsolatok felismerésében. Az AI az emberi agynál hatékonyabb például a képek kategorizálásában, szabály alapú játékokban, sőt, nyelvhasználatra épülő (beszélt vagy írásos) adatok, ismeretek feldolgozásában is.
Azokra az adatfeldolgozásra épülő tevékenységekben, amelyekben az AI képes legyőzni az embert az jellemző, hogy az információk közötti kapcsolat egyben ok-okozati összefüggést is jelent. Az AI a potenciálisan korlátlan számítási kapacitásának és a adatok közötti kapcsolatok fejlett matematikai módszereinek alkalmazásának köszönhetően ezeken a területeken már legyőzte az embert.
Az AI azonban az emberi agyhoz képest nagyon gyengén teljesít azokon az adatfeldolgozási területeken, ahol az adatok között az egybeesés nem egyértelműen azonos az ok-okozati kapcsolattal. Ezeken a területeken az AI sokszor buta, az ember számára nyilvánvalóan hibás következtetéseket von le.
Ennek a működési korlátnak az az oka, hogy a jelenlegi AI képtelen az adatok jelentését kezelni, az információk értelmével dolgozni.
A jelentés, a dolgok és események értelme jelenleg filozófiai fogalom, nem tudunk jól meghatározható definíciót rendelni ezekhez a tulajdonságokhoz. Azonban az előzőek alapján meg tudunk fogalmazni egy definíciót, a jelentés és az értelem fogalmát össze tudjuk kötni egy jól definiálható tulajdonsággal.
A dolgok és események jelentése, értelme, az ok-okozati összefüggések, az oksági kapcsolat.
Az emberi agy képes a dolgok jelentését megérteni, az információk értelmét kezelni, tehát az előző meghatározást felhasználva az emberi agy képes a korreláló információk között az ok-okozati kapcsolatokat felismerni.
Miért alkalmas az emberi agy erre? Az emberi agy a biológiai evolúció terméke. A természetes evolúciónak korlátos erőforrások állnak a rendelkezésére, ezért optimalizációra törekszik. Az evolúció a lehető legkevesebb erőforrásból a lehető legtöbbet igyekszik kihozni. Nyilvánvaló, hogy ha az agy képes az információkban az egybeesések közül kiválasztani a valódi ok-okozati kapcsolatot, tehát felismerni a dolgok jelentését és értelmét, kevesebb erőforrással hatékonyabban tud működni.
Azonban az agy is csak az információkat képes érzékelni, és az egybeeséseket képes észlelni. Az agy fizikai konstrukció, a működése mechanikus, nincs benne egy olyan titokzatos tudás vagy mechanizmus, ami alapvetően felismeri a dolgok lényegét és jelentését. Nincs az agyban olyan folyamat, amely határozottan és egyértelműen tudja, hogy melyik korreláció lényeges, tehát hogy melyik az ok-okozattal rendelkező kapcsolat.
A világban élünk, de csak megfigyelői vagyunk a világnak. A születéskor semmit sem tudunk a világról, csak azt a néhány reflexet, ami az élet fenntartásához az életünk kezdetén szükséges. A születésünk után kezdünk beilleszkedni a környezetbe - bármilyen is legyen az -, aktív megfigyeléssel (vizsgálva a környezetet), és a tapasztalatok összegyűjtésével. Az agyunk pedig képes arra, hogy a megfigyelt, összegyűjtött információkból kiválassza az egybeeséseket, az összefüggéseket, sőt az ok-okozati kapcsolatokat, a jelentést, a kapcsolatok értelmét is. Az emberi agy ezen tulajdonságával különösen alkalmas a környezethez történő alkalmazkodásra. Már képesek vagyunk az űrben is életben maradni.
Az AI jelenleg nem rendelkezik módszerekkel az információk közötti korrelációk közül az ok-okozati kapcsolatok kiválasztására. Az emberi agy alkalmasabb az egybeeséseken túl az oksági kapcsolatok felismerésére, a jelentés, az értelem, a lényeg felismerésére.
Melyek azok a mechanizmusok, amelyeket az agy használ az egybeesések szelektálására, az ok-okozati kapcsolatok kiválasztására? Nyilvánvaló, hogy az agy sem tudja, hogy a kiválasztott egybeesés ok-okozati kapcsolat. Azonban az agy rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyekkel képes a korrelációkat rangsorolni, a kapcsolathoz megbízhatósági tulajdonságot rendelni. Ez a rangsorolás hozza létre végső soron azt, hogy hogyan értelmezzük a világot, mit tekintünk ok-okozati kapcsolatnak.
Az erős korreláció a dolgok jelentése, értelme és a lényege.
Fontos hangsúlyozni, hogy az agy képessége a korrelációk megbízhatóság szerinti rangsorolásra nem jelenti azt, hogy az agy objektíven képes felismerni az ok-okozati összefüggéseket, nem jelenti azt, hogy az agy képes bizonyosság szerint felismerni a világ objektív valóságát. Az erős korreláció sem feltétlenül ok-okozati összefüggés. Az ember azonban kíváncsi az objektív valóságra, ezért tudatosan is fejleszti korrelációk között a rangsorolás hitelességét, megbízhatóságát. A világ megismerése során ezt a tudatos tevékenységet, eljárást hívjuk tudományos módszernek.
Melyek azok az idegrendszeri folyamatok, amelyek támogatják az információk közötti korrelációk rangsorolását?
Több szenzoros kapcsolat keresés
Az agy különböző érzékszervekkel van kapcsolatban, ami a világ különböző szempontú megismerését teszi lehetővé. A világ valósága, az ok-okozati kapcsolatok objektívek, ezért a különböző érzékszervek által küldött és felismert egybeesések az információk között nem mondhatnak ellent egymásnak. Az agy több érzékszervet egyszerre használ, és a felfogott információk között az összefüggések rangsorolásánál figyelembe veszi, súlyozza a több-szenzoros egybeeséseket.
Aktív megfigyelés
Az agy nem csupán passzívan megfigyeli a környezetet, hanem a megfigyelés során effektor eszközökkel - a körülmények változtatásával beavatkozva - teszteli és pontosítja a felismert összefüggéseket. Az esetleges, alkalmi, nem ok-okozati kapcsolatra épülő egybeesések jellemzően nem arányosan változnak a korreláció paramétereinek változására. A korrelációt befolyásoló paraméterek módosításával (aktív megfigyeléssel) az egybeesések súlyozhatok, az ok-okozati kapcsolatok valószínűsíthetők.
Hierarchikus és ellentmondásmentes korrelációs struktúra felépítése
A világ ok-okozati struktúrában működik. Egy külső szemlélő azonban csak a korrelációkat érzékeli. Az ok-okozati egybeeséseket az alkalmi egybeesésektől az különbözteti meg, hogy az ok-okozati egybeesések kapcsolati struktúrában működnek, amely struktúra ellentmondásmentes. Az agy a felépítéséből és működési elvéből származóan különösen alkalmas a hierarchizált és ellentmondásmentes kapcsolatok felismerésére.
Ezek azok az eljárások, amelyeket az agy, az idegrendszer használ az információk közötti egybeesések rangsorolására, és végeredményben az oksági viszonyok feltárására.
Az Mesterséges Általános Intelligencia (AGI) fejlesztése az általános ok-okozati gépek fejlesztését jelenti. Az ok-okozati korrelációk felismerése a korreláló információk súlyozásával lehetséges. Az AI fejlesztése során nem elegendő a korrelációk felismerése. A korrelációk súlyozása ad lehetőséget az ok-okozati kapcsolatok felismerésére, végeredményben a jelentés alapú informatikai működésre.
Nincsenek megjegyzések