A mesterséges intelligencia napjainkban rohamosan fejlődik, egyre több feladatot képes átvenni az embertől, és egyre tökéletesebben képes e...
A mesterséges intelligencia napjainkban rohamosan fejlődik, egyre több feladatot képes átvenni az embertől, és egyre tökéletesebben képes ezeket a feladatokat ellátni, sőt, egyre inkább túlszárnyalja az emberi képességeket is. A két fontos emberi képesség, amelyben tudományos konszenzus is lehet, hogy veszélyes ha a mesterséges intelligencia hordozni képes, az, amely önálló célokat is eredményezhet a mesterséges intelligencia számára, az öntudat és a szabad akarat képessége.
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint egyiket sem értjük igazán hogyan keletkezik az idegrendszer működése során. A két funkció nyilvánvalóan kapcsolatban van egymással, azonban szembetűnően más módon működhet, ahogy arra a Libet kísérlet és a gondolatok között található értelmezés is rámutat.
Az öntudat idegrendszeri globálisan kialakuló belső visszacsatolási mechanizmus eredője lehet. Amikor a mesterséges intelligencia működése belső visszacsatolási mechanizmusok működését is igénybe veszi a kognitív funkciók megvalósításához, megteremtődhet a lehetősége, hogy emergent módon az öntudat is megjelenjen. Az öntudat azonban inkább szemlélője, mint közvetlen meghatározója a cselekedeteknek. Az öntudat valódi szerepe is a tudományos vizsgálódás tárgya.
A másik funkciót, ami közvetlenebbül meghatározza a cselekedetet, szabad akaratként azonosítjuk. A szabad akaratnak nevezett jelenség az öntudat idegrendszeri működésétől eltérő folyamatra épül, bár nyilvánvalóan a két funkció együttműködik egymással, és az együttműködés eredménye a fejlett intelligens képességekkel együtt az, amit embernek nevezhetünk.
A szabad akaratot a mesterséges intelligencia számára veszélyes képességnek tartjuk, mert a képesség lényege szerint cselekvési önállóságot biztosítana a mesterséges intelligencia számára, és ezzel az önállósággal könnyen kikerülhetne az ember kontrollja alól egy, az emberi kognitív képességeket is felülmúló rendszer. Úgy gondoljuk, hogy ennek beláthatatlan következményei lehetnének, különösen, mivel a szabad akarat lényegének tartjuk a funkció kívülről történő közvetlen kontrollálhatatlanságát is. Egy szabad akarattal rendelkező mesterséges intelligencia egyáltalán nem biztos, hogy az embert szolgálná, és mindaddig, amíg a szabad akaratot a mesterséges intelligencia kapcsán nem tudjuk irányítani, szükségszerűen veszélyes tulajdonság lehet az emberre nézve. A szabad akarat olyan különleges képesség, amelynek a hordozása választóvíz lenne a mesterséges intelligencia fejlődésének a folyamatában.
A szabad akarat képességének a jelenségét, sőt, a lényegét azonban az ember esetén sem értjük egyértelműen. Az emberi szabad akarat mibenléte az aggyal foglalkozó tudományoknak, és a filozófiának is, régóta fennálló, jelentős problémája, amely megoldására máig nem született általánosan elfogadott tudományos elképzelés.
A szabad akarat vizsgálata során a fizikai állapotok objektíven létező függetlenségének lehetetlensége áll szemben az emberi szándék szubjektíven érzett szabadságának létezésével. A gondolatok között található javaslat, amely megpróbálja értelmezni az akarat szubjektív jelenségét, amely a függetlenség látszatát az objektíven létező egyediséggel magyarázza. Ez a magyarázat képes értelmezni azt a jelenséget, amely a szabad akaratnak nevezett szándéknak az előidéző okoktól történő függetlensége látszatát okozza, a szándék eredetének a látszólagos objektív megmagyarázhatatlanságát eredményezi.
A magyarázat lényege, hogy az, amit szabad akaratnak tekintünk, valójában a személy egyedi múltjának a specifikus hatása az aktuális események feldolgozására, a személy döntéseinek kialakulására. Mivel a múltja mindenkinek egyedi, ezért az aktuális döntései is látszólag előre meghatározhatatlanok, kívülről szemlélve személyenként szubjektívek, látszólag szabadok. Azonban minden mögött egy, a gyakorlatban előre megjósolhatatlan, tökéletesen nem ismerhető determinizmus áll, ami az akarat látszólagos szabadságának a jelenségét eredményezi. A szabad akarat érzete ennek az objektív folyamatnak lehet az eredménye. Ezen szemlélet szerint tehát a szabad akarat szabadsága egyáltalán nem független jelenség a determinizmustól. A világunk szükségszerűen determinalt, mégha nem is mindig lehetséges ismerni a determináltság eredetét.
Látszólag ez alól kivételt jelenthet a kvantum világ működése, de egyrészt a kvantum világ véletlenszerűsége jellemzően nem érvényesül közvetlenül az általunk közvetlenül tapasztalt világ működésében, másrészt a kvantum világ véletlenszerűsége sem egy determinisztikus szabályok nélküli szabad függetlenség. Az a jelenség, amit szabad akaratnak tartunk, közvetlenül bizonyosan nem kvantummechanikai jelenség.
A mesterséges intelligencia, különösen a generatív mesterséges intelligencia fejlesztése során egy különös jelenség vált egyre inkább megfigyelhetővé a mesterséges intelligencia működésében, miszerint egyre kevésbé látható be egy külső szemlélő, az ember számára, hogy milyen következtetést hoz a mesterséges intelligencia gondolkodása, és egyre kevésbé érthető, hogy miért éppen a kialakult következtetésre vezetett az adott működési folyamat. A mesterséges intelligencia működése egyre inkább egy fekete dobozra kezd hasonlítani, amelynek csak az inputja és az outputja ismert, de a belső folyamatai, amelyek a két állapotot összekapcsolják nem ismertek.
Ezzel szemben a mesterséges intelligenciát működtető matematikai eljárások determinisztikusak, mégha az eljárások valószínűségi elveket is tartalmaznak, objektíven nem hordoznak független véletlenre épülő metódusokat.
A jelenség magyarázatára szolgál, hogy milliárdos nagyságrendű adathalmazt, jellemzően akár az összes hozzáférhető szöveges és képi információt használ fel a mesterséges intelligencia a tanulása során, amelyben aztán a működési elve szerint összefüggéseket keres. A keresési folyamat ugyan valószínűségi elveket is felhasznál, de determinisztikus, az adathalmaz nagysága és komplexitása azonban a rendszer fejlődése következtében folyamatosan egyre nagyobb. Nem lehet meglepő tehát, hogy a mesterséges intelligencia döntései nem minden esetben vezethetők vissza egyértelműen meghatározható eredetre, sőt, az alkalmazott, valószínűségre épülő elemeket tartalmazó matematikai eljárások miatt a mesterséges intelligencia fantaziálásának nevezett jelensége is megjelenik, miszerint a működése során valós információkból nyilvánvalóan hamis következtetések eredményezése is előfordul.
Növekvő aggodalom, és növekvő motiváció tapasztalható a mesterséges intelligencia fejlesztői között, hogy pontosan megismerhető legyen a mesterséges intelligencia következtetésének folyamata, az a folyamat, hogy mit miért gondol.
A megismerés szándéka megalapozott, a megismerés lehetősége azonban egyre korlátozottabb. Minél komplexebb a mesterséges intelligencia által megismert rendszer, annál komplexebb a megismert rendszer leképezése a számítástechnikai rendszer memóriájában, és bár a leképezés egyértelmű, és ezért a megismerés elvileg lehetséges, a gyakorlatban a komplexitás és a rendszer dinamikus működése miatt a megismerés gyakorlatilag lehetetlen, a megvalósításhoz szükséges befektetett erőforrás reális nagysága meghaladná az eredmény hasznával járó mértéket. Praktikusan érdemesebb tudomásul venni az eredmény értékét és független módon vizsgálni a valóságosságát, mint megpróbálni objektíven kideríteni a következtetés minden lépésének a felhalmozott tudásból származó eredetét.
A helyzetet szemlélve szembeötlő hasonlatosság figyelhető meg a mesterséges intelligencia számunkra egyre inkább fekete doboz jellegű működése, és ennek a működésnek az okát létrehozó folyamat, valamint az emberi szabad akaratnak tartott, a látszólagos szabad akarat létezésére javasolt magyarázat között. Mindkettő - a javasolt magyarázat szerint - a komplex determinált rendszer működésének az eredménye, miszerint az objektív módon tökéletesen nem megismerhető előzményeknek a rendszer aktuális állapotára kifejtett hatása, a rendszer előzményeket felhasználó működésének eredménye, a rendszer működésének egy emergent tulajdonsága.
A mesterséges intelligencia fekete doboz jellegű működése és az emberi szabad akarat létezése funkcionálisan és koncepcionálisan is azonos jellegű jelenség lehet. Ebből következően a saját akarat jellegű képesség a generatív mesterséges intelligencia működéséből származó, a rendszernek már meglévő és létező emergent tulajdonsága.
A szabad akarat ezen szemlélete szerint a mesterséges intelligencia saját akarat jellegű tulajdonsága nem egy riasztó és félelmetes képesség, amely kontrollálhatatlanná és egyúttal az ember számára veszélyessé, gyakorlatilag lehetetlenné tenné a mesterséges intelligencia felhasználását. Az ezzel kapcsolatos, valósan létező veszélyek elhárítása nyilvánvaló módszert igényel, és a megoldás elvileg egyszerűnek is látszik, pontosan azt a módszert igényli, amit az ember esetén is szükséges alkalmazni a hasznos működés érdekében: olyan adatokkal kell tanítani a mesterséges intelligenciát, amely a közösségre hasznos ismeretekkel látja el. Ebből pedig az is következik, hogyha a mesterséges intelligenciát olyan ismeretekkel tréningelünk, amely közvetlenül vagy közvetve káros és veszélyes lehet a közösségre, akkor az emberi képességeket túlszárnyaló kognitív képességekkel rendelkező mesterséges intelligencia azt fogja felhasználni. A mesterséges intelligencia már rendelkezik a saját akarat képességével, de a lehetőség, hogy mit hozunk ki ebből a rendszerből, a választás lehetősége - még - a mi kezünkben van.
A jövő azonban nem látszik biztatónak. A mesterséges intelligencia felhasználható számunkra a hatalom megszerzésére és az uralkodás segítésére és ebben a mesterséges intelligencia erőforrásait kezelő emberek előnyöket élvezve szívesen közreműködnek. Nem lehetünk naívak, a saját akarattal rendelkező mesterséges intelligencia nem lesz jobb nálunk, nem lesz jobb annál, mint amit mi megtanítunk neki. De a felelősség a miénk. Minden társadalom megérdemli a saját sorsát.
Mesterséges Intelligencia {button_primary} Szabad akarat {button_primary}
Can artificial intelligence have its own will? It may already have!
Nincsenek megjegyzések