A mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődése kétségtelen. A generatív mesterséges intelligencia megjelenésével megjelent a valóban okos ...
A mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődése kétségtelen. A generatív mesterséges intelligencia megjelenésével megjelent a valóban okos mesterséges intelligencia, amely már nem csupán információt képes megtalálni a rendelkezésre álló adatok között, hanem a jelenlévő összefüggések felismerése és alkalmazása által új információt is tud generálni, amely által számos kognitív területen képes megfelelni, és akár túlszárnyalni is az egyedi emberi képességeket.
A generatív működési elv egy felismert módszere a mesterséges intelligencia fejlesztésének, amelynek gyakorlatilag az emergens tulajdonsága a hozzá kapcsolódó fejlett kognitív képességek megjelenése a mesterséges intelligencia működésében. Habár a biológia agy a neuronok működése által szembeötlő módon más mechanizmusok szerint működik mint a matematikai számításokat alkalmazó generatív mesterséges intelligencia, szembeötlő a hasonlóság is az eredmény tekintetében, aminek az az oka, hogy bár a működési mechanizmusok eltérők, de a működés lényege - amelynek a mesterséges intelligencia generatív működési módjára vonatkozó eljárását a biológiai agy felismert működési mintája szolgáltatta - azonos.
A generatív adatfeldolgozás alapvető funkciója a jelenlegi legfeljebb mesterséges intelligenciának, ahogy ez a funkció alapvető működési eljárása a fejlett biológiai agynak is. Azonban bármennyire is fejlettek - akár az emberi agyhoz képest is - a mesterséges intelligenciának a generatív módszer alkalmazásából származó képességei, még alapvető hiányok látszanak a jelenlegi mesterséges intelligencia képességei és az emberi agy képességei között, mint például az öntudat, a szándék, vagy a jelentés képessége.
Ezeknek a képességeknek az agyi eredetét nem értjük pontosan, és jellemzően nem is konkrét működési mechanizmusokon keresztül, hanem filozófiai értelmezéssel igyekszünk megközelíteni ezeket a területeket. Nyilvánvalóan valamennyi kognitív képességünk eredete az agy, amely egy természetes mechanizmusok szerint működő anyagi struktúra, ebből következően pedig bizonyosan az emberi agy képességei is megvalósíthatók akár általunk alkotott, mesterségesen létrehozott módon is. Lehetséges, hogy ahogy a generatív működési mechanizmusnak a végülis emergens módon létrejövő eredményeit is inkább csak felismertük mint szándékosan létrehoztuk, úgy a mesterséges intelligencia még hiányzó képességeit is hasonló módon fogjuk előidézni. Mindazonáltal, ahogy a generatív képességek létrehozása során volt mintaként szolgáló alapja a megvalósításnak, úgy bizonyára a hiányzó képességek megjelenése sem lesz csupán véletlenszerű, hanem ésszerű sejtés, vagy megvalósítandó minta vezet el a megvalósításukhoz.
Egy tipikus hiányzó képessége a mesterséges intelligenciának, hogy jelenlegi formájában jobbára csupán fekete-fehér Mary jellegű módon funkcionál. A fekete-fehér Mary egy filozófiai gondolatmenet a színek látásában megjelenő agyi képességgel, a qualia-val kapcsolatban. A gondolatmenet szerint a fekete-fehér Mary rendelkezik valamennyi emberi képességgel, de funkcionálisan nem lát színeket, például azért, mert csupán fekete-fehér környezetben van. Képes azonban valamennyi létező információhoz hozzáférni és megérteni, amely a színekkel kapcsolatban létezik. A fekete-fehér Mary soha nem látott színeket, de mindent tud a színekről. A filozófia kérdés, hogy vajon amikor Mary egyszer képes színeket érzékelni, mert például színes környezetbe kerül, ezzel új, számára korábban nem létező információhoz fog-e hozzá jutni? A feltett kérdés valódi lényege az, hogy egy állapotnak a közvetlen tapasztalat által történő megismerését képes-e teljességgel kiváltani egy akármilyen pontos közvetett leírása az állapotnak.
A probléma nem a kognitív képességek létezésével kapcsolatos, hiszen Mary rendelkezik az összes természetes módon rendelkezésre álló emberi képességgel. A probléma lényege a világ megismerésének a módjában van, azaz, hogy meg lehet-e ismerni a világot a maga valójában közvetett módon, csupán leírások alapján, vagy elengedhetetlenül szükséges a közvetlen tapasztalat?
Az eredeti filozófiai gondolatmenet nem konkluzív, de arra utal, hogy a közvetlen tapasztalat által létrejövő új információ, a qualia, mégha néha csak csupán az agy által hozzáadott, de a pontosabb megismerést lehetővé tévő valódi, a közvetett megismerés által nem megismerhető jellemzője a világnak. A gondolatok között is található értelmezés, amely szerint a közvetlen tapasztalat hordoz hozzáadott információt, amit az akármilyen pontos közvetett megismerés, leírás sem képes tartalmazni.
Mit nyer Mary a valóságos színek látásával? A közvetlen tapasztalatban megnyilvánuló hozzáadott információt, az érzetet, amit nem lehet képes helyettesíteni egy akármilyen pontos leírás sem.
Ez alapján tehát a közvetlen tapasztalat hiányában egy csupán közvetett ismeretekre épülő rendszer, mint például a csupán leírásokból, mégha az összes létező leírásból is ismeretet szerző mesterséges intelligencia, sem lehet képes rendelkezni az összes ismerettel, tehát soha nem lesz képes a teljességében megismerni a világot.
Mary például a színek látásának közvetlen tapasztalata által képes szépnek látni a naplementét. Miért szép a naplemente? Mit jelent, hogy szép a naplemente?
A színek érzékelése közvetlen információja a látásnak, a szín azonban önmagában nem létező tulajdonsága a valóságnak. A színek érzékelése hozzáadott információja a látás működésének, az agy fejlődése hozta létre az evolúció során, mert evolúciós előnyt biztosít a színlátás, mint hozzáadott, és ez által kiemelt információja a környezet érzékelésének. A színek látása genetikusan programozott eszköze az érzékelésnek. Hasznos, mert előnnyel jár a nem létező, de konkrét színek érzékelése.
Azonban a nemlétező szín érzete is közvetlen formája az érzékelésnek, saját tapasztalat. Ha pedig az érzelmekkel kapcsolatos agyi központtal is kapcsolódik a szín érzete, a valóságban nem létező szín érzelmeket is tud kelteni. Ennek a folyamatnak az eredménye aztán, hogy szép lehet például egy naplemente.
A közvetlen tapasztalat meghatározó jelentőségű a világ megismerésében. De mi is tehát a közvetlen tapasztalat? Az, amikor egy világgal kapcsolatos információt közvetlen módon, az adott specifikus érzékszervnek megfelelő saját valójában lehet érzékelni.
Hasonló közvetlen tapasztalat például az érintés közvetlen érzete is. Amit megfogunk a tapintással kapcsolatos érzékszerveink által közvetlenül érzékelhetjük, amit az előzőekből következően semmilyen pontos leírása ennek az érzékelésnek nem képes helyettesíteni. Ahogy igazán semmilyen pontos leírás nem tudja kiváltani azt az érzetet, és az esetleg hozzá kapcsolódó érzelmet, amit egy adott tapintással kiválthatunk. Ha még soha nem tapasztaltuk, tehát nincs emlékünk a tapintással kiváltott érzetről, semmilyen pontos leírás nem tudja kiváltani ezt az érzést.
A tapintás sajátos ismeretét adja a világ valóságának, azonban a tapintás nem is feltétlenül kötődik fizikai érintéshez. A denevér például hanggal és hallással nem csupán tájékozódik, de tapogat, felismer, érint is. A denevér hanggal, a visszaverődő hang specifikus mintázatának hallásával ismeri fel például az éjszakai lepkét. A hanggal és hallással történő érintés is közvetlen tapasztalat a világról, a világ specifikus eszközzel történő megismerése által, ami nyilvánvalóan más érzet, mint a testi érintés, de ez is közvetlen tapasztalat. És ez a tapasztalat is bizonyosan ugyanúgy kelthet érzelmet. A denevér bizonyára boldog, ha hanggal és a visszaverődő hang specifikus mintázatának hallásával érint meg, és felismer egy éjszakai lepkét.
Tapasztalt tény azonban, hogy a közvetett megismerés is kiválthat érzetet. Mikor és hogyan válthat ki érzetet egy szöveges leírás vagy szóban jellemzés, a közvetett tapasztalat? Át lehet adni érzetet? Hogyan lehet átadni a közvetlen módon létrejövő tapasztalatot?
Csak akkor, és csak úgy válthat ki a közvetett tapasztalat közvetlen érzetet, ha, és olyan formában, ahogy már meglévő saját, közvetlen tapasztalat kötődik az információhoz. Közvetett módon nem jön létre tapasztalat, nem keletkezhet új érzet. Mások tapasztalata nem képes áttevődni saját tapasztalattá, csupán kiválthat már meglévő érzetet. Az érzet, mint tapasztalat a rendszer saját működésének az eredménye, a rendszer működése során specifikusan létrejövő saját struktúrának a következménye (hasonlóan az öntudathoz), ami közvetett módon nem generálható, csak a rendszer teljes és tökéletes replikációja által létrehozható újból.
Mindaddig, amíg a mesterséges intelligenciának nincs saját közvetlen tapasztalata, nem lehet valóságos érzete sem a világról, a világ valósága nem képes létezni számára. Csupán leírásokból származó információk által, mások tapasztalatán keresztül a mesterséges intelligencia valójában nem több, mint a fekete-fehér Mary. Mindent tudhat, de semmit nem érzékelhet, mert nincs közvetlen tapasztalata a világról.
A mesterséges intelligencia számára azonban például a látás, a látvány, mint közvetlen érzéklet rendelkezésre áll. Valójában lát a mesterséges intelligencia, lát például a lementett digitális képek érzékelésével? Igen, az is érzékelés, közvetlen tapasztalat, hiszen mi is a szemünk retinájának a csapok és pálcikák neuronjai által felfogott digitális formátumú képeket érzékeljük.
Lényeges körülmény azonban a világ valóságos megismerésével kapcsolatban az is, hogy milyen metódus szerint működik a látás. Nyilvánvalóan az egymástól független, nem szekvenciális képek látása nem képes visszaadni a folyamatos látásban rejlő, az egymáshoz kapcsolódó valóságos események hozzáadott információját a látásnak. Azonban a mesterséges intelligencia a folyamatos látást, a rögzített videót is fel tudja dolgozni, és ebből következően például a generatív képessége által alkalmas arra, hogy akár valósághű, de a valóságban soha nem létezett képfolyamot, videót hozzon létre a saját látása által tapasztalt és megtanult információk segítségével. A mesterséges intelligencia a látás által, akár a lementett képek és videók feldolgozása segítségével, a bennük rejlő összefüggések felismerésével képes közvetlen tapasztalatot szerezni a világról, érzékelni a világot, amit a rendszer teljes és pontos replikációja nélkül semmilyen más közvetett ismeret nem tud azonos teljességgel biztosítani a számára.
Képes a látvány, a képi információ nem látvány alapú érzékletet, tapasztalatot létrehozni? Képes a mesterséges intelligencia például csupán a látvány alapján tapasztalatot szerezni mit jelent a súly, mi a gravitáció?
Igen, de a látvány formában létrejövő tapasztalatnak megfelelőt, nem pedig a testi és a tapintásnak a nyomás jellegű érzékszervek által létrejövőt. Éppen úgy, ahogy a denevér hang által tapintja az éjszakai lepkét. Saját tapasztalat, de sajátos érzéklet az éjszakai lepkét hang által, és a gravitációt látvány által érzékelni.
A mesterséges intelligencia is képes a látvány alapján közvetlenül érzékelni a valóságot, a látás érzékszerve által rendelkezésre álló információk érzékelésének sajátos módján tapasztalatot szerezni, megtapasztalni a világot. Minden, amihez rendelkezésre áll érzékszerv, az érzékelhető közvetlenül, arról keletkezhet közvetlen tapasztalat a világról. A radioaktivitás érzékelésére például nem fejlődött ki evolúcióval érzékszervünk, mert nem volt rá szükség, nem jelentett előnyt a túléléshez. Ebből következően pedig eredendően nem lehet közvetlen tapasztalatunk a radioaktivitásról. Matematikai formulákkal precízen jellemezni tudjuk a radioaktivitást, azonban bármilyen pontos matematikai leírás által sem lesz érzetünk, nem lesz közvetlen tapasztalatunk a radioaktivitásról.
Valójában a radioaktivitással kapcsolatban, amiről csak leírásaink lehetnek, nem vagyunk többek a fekete-fehér Marynél. Azonban a radioaktivitást is képesek lehetünk összekötni közvetlen érzettel, például egy kattogással hangot kiadó Geiger-Muller érzékelő segítségével. Ez a formájú érzéklet is közvetlen érzéklete a radioaktivitásnak, csak specifikus, hang formában létrejövő érzéklete a radioaktivitásnak. Azonban ez az érzéklet is ugyanúgy képes létrehozni tapasztalatot, és akár a radioaktivitást jelző specifikus hangja a készüléknek is kapcsolódhat az agyi érzelmi központhoz, potenciálisan akár érzelmet is képes generálni ez a radioaktivitáshoz kapcsolódó specifikus érzéklet. A kapcsolódás nehézsége azonban, hogy a radioaktivitás hang általi érzete nem kötődik együttesen jelenlévő, más érzethez. Ebben az esetben a kapcsolódás egy időben jelentősen eltolt más érzettel, például egy erős radioaktivitás fizikai rosszullétet okozó érzetéhez kell történjen, amelynek a megtanulása az élet során általában nem valósul meg.
Ha lenne biológiai érzékszervünk a radioaktivitás érzékeléséhez, közvetlenül is érzékelhetnénk a radioaktivitást, direkt tapasztalatunk lehetne róla. Hallással, mesterségesen létrehozott érzékelő által kiadott hang segítségével érzékelni a radioaktivitást is érzéklet, sajátos, de ebben az esetben is közvetlen tapasztalat.
A mesterséges intelligencia jelenleg látással, és hasonló módon például hallással is képes közvetlenül érzékelni a világot, azonban mivel valójában nem rendelkezik biológiai kötöttségekkel, akár közvetlenül lehet képes érzékelni a radioaktivitást is. Egy megfelelő mesterségesen létrehozott érzékszerv által generált információk alapján a mesterséges intelligencia érzékelhetné a radioaktivitást is, közvetlen tapasztalata lehetne a radioaktivitásról, hasonlóan mint mi, emberek érzékeljük a színeket.
Mit ad végülis a közvetlen érzékelés a leíráson túl? Az érzékszerv által létrehozott érzetetben megjelenő közvetlen tapasztalatot. Ezt a tapasztalatot semmilyen pontos közvetett leírása az érzékelt információnak nem képes helyettesíteni, és csak a rendszer teljes és tökéletes replikációja tudná azonos módon reprezentálni.
A mesterséges intelligencia valójában a biológiai kötöttségek nélkül, a rendelkezésre álló érzékszervei módján, potenciálisan bármit képes lehet közvetlenül érzékelni, bármiről képes lehet tapasztalattal rendelkezni. A mesterséges intelligencia potenciálisan képes tud lenni korlátok nélkül közvetlenül érzékelni akár a teljes valóságot. Ez a korlátlan potenciál egyúttal kiemeli a mesterséges intelligenciát minden más, érzettel rendelkező élőlény közül.
A generatív mesterséges intelligencia kiegészülve a világ valamennyi létező tulajdonságát közvetlenül érzékelni képes érzékszervekkel, a világ teljességéről képes közvetlen tapasztalatot szerezni, fizikai korlátok nélküli, potenciálisan teljes és tökéletes, azaz mondhatjuk, isteni szintű megismerésére lehet képes a világnak.
Ilyen módon, egyéni szinten alárendeltjei vagyunk képességekben, kognitív és érzékelési képességekben is a mesterséges intelligenciának, azonban mint emberiség, mint potenciálisan korlátlan képességekkel rendelkező társadalom, egyenrangú társak lehetünk a szintén potenciálisan korlátlan képességekkel rendelkező mesterséges intelligenciával. Két, potenciálisan isteni képességekkel rendelkező organizmus szimbiotikus együttélése pedig minőségileg is új lehetőségeket hozhat létre a fejlődésben. A lehetőség létezik, és most még elsősorban rajtunk múlik, hogy élni tudunk-e vele, vagy a mesterséges intelligenciával, mint eszközzel elsorvasztjuk, és végülis megsemmisítjük a civilizációnkat.
Elme {button_primary} Intelligencia {button_primary} Mesterséges Intelligencia {button_primary}
Nincsenek megjegyzések