Egy társadalmat működtető, megfelelően működő demokrácia a társadalom tagjainak szabad akaratát messzemenően figyelembe veszi. Azonban ha ...
Egy társadalmat működtető, megfelelően működő demokrácia a társadalom tagjainak szabad akaratát messzemenően figyelembe veszi. Azonban ha egy társadalom minden tagjának az akarata érvényesülhetne, az anarchiát eredményezne, ezért egy megfelelően működő demokrácia a többség akarata szerint működő társadalom, bármi is legyen ez az akarat. A demokrácia a többség akaratának az érvényesülése.
A demokrácia látszólag a többség diktatúrája, azonban egyrészt a demokrácia valójában nem a többségben lévő csoport diktatúrája, hanem a többségben lévő akarat érvényesülése, a megvalósuló szándék tehát tipikusan nem a társadalom egy meghatározott, fix csoportjához kötődik. Másrészt egy társadalom nyilvánvalóan nem működhet szabályok nélkül, de a demokráciában a szabályokat alapvetően a társadalmi többség határozza meg, amin akár egy másik, a többségből származó társadalmi akarat változtathat is.
Egy demokrácia nem képes működni diktatórikus módon. Mivel egy demokráciában a többségi akarat nem lehet szabályozva, tehát abszolút érvényű, ezért a diktatúramentes demokráciában a felelősség sokkal jelentősebb szerepet kap, mint bármely más kormányzati rendszerben, amelyekre tipikusan nem jellemző a személyes szabad akarat széleskörű érvényesíthetőségének a szükségszerűsége. A felelősség ebben a kontextusban azt jelenti, hogy egy megvalósuló szándék következménye közvetlen hatással bír, közvetlen hatással kell bírjon a szándék előidézőjére. A felelősség tehát ebben az értelemben a nem kikényszerített viselkedési szabályok általános érvényesülésének a szükségszerűsége.
A szabad akarat jelenlétének felelőssége egy demokráciában többrétű. Egy demokratikusan működő társadalom akkor érheti el a potenciális képességeinek a maximumát, amikor a lehető legszélesebb körben érvényesülhet a társadalom tagjainak szabad akarata, amelyhez azonban szükségszerűen a többség által meghatározott korlátok is kell, hogy tartozzanak. Ezen egymásnak ellentmondó működési keretnek kell egyensúlyban működnie, amelyet csak a felelősség egyéni és közösségi érvényesülése valósíthat meg.
A demokrácia működésének felelősségi szabályai:
- Tolerancia: A kisebbség pozitív diszkriminációja
- Konformancia: A többségi döntések elfogadása
- Relevancia: Döntésben való részvétel csak arról, amiben érintett vagyok
Ezek a demokrácia működésének szükséges és elégséges felelősségi szabályai. Mindaddig azonban, amíg nem találjuk meg a valós demokrácia működtetésének a gyakorlati módját, és választás alapú autokráciaként, azaz képviseleti demokráciának nevezett formában működő kormányzati rendszereket alkalmazunk a klasszikus autokratikus rendszerek átmenetként, további felelősségi funkciók alkalmazása válik szükségessé.
A képviseleti demokrácia lényege, hogy egy közösség átruházza a közösségi döntések jogát a társadalom egy kisebb csoportjára. A képviseleti demokrácia hitelességét a demokratikus szabályozásnak megfelelően választott, és a terminusukat töltő döntéshozó csoport elsődleges irányítása adja, amit a gyakorlati működésben a választott képviselők által alkalmasnak vélt kijelölt vezetők alkalmazása egészít ki - amely jellemző egyúttal lehetőséget is biztosít a képviseleti demokráciának a klasszikus autokráciába történő átfejlődéséhez is.
A képviseleti demokrácia tartalma, hogy a közösségi többségi szándék nem konkrét közösségi ügyekkel kapcsolatos döntésekre irányul, hanem a társadalom képviselőire vonatkozik, akik a közösségi érdekeket képviselik. Mivel a közösségi képviselők kiválasztása nem objektív és egyértelmű kritériumok szerint történik, hanem a többség által képviselt szubjektív vélemény alapján, ez nyilvánvaló lehetőséget is biztosít az érintett közösség célirányos befolyásolására és manipulációjára a képviselői hatalom megszerzése érdekében.
A manipuláció lehetősége nyilvánvalóan elkerülhetetlen, amely alapvetően ígéretek formájában valósul meg, ezért a képviseleti demokrácia felelős működésének szükségszerű kritériuma a megválasztott vezetők ígéretek szerinti folyamatos, nem csupán a választások ciklusához kötött értékelése. A megválasztott vagy kijelölt képviselő aki - szándékosan, vagy akár csak a felmerült körülmények miatt is - az előzetesen vállalt határidőre nem tartja be az ígéreteit amelyek alapján megválasztották, az vagy konkrétan választási csalást követett el, illetve alkalmatlannak bizonyult a feladatra, és az igéretében vállalt határidő túllépésekor azonnal le kell mondania, vagy a közönségnek vissza kell hívni a tisztségéből. Ez egy konkrét felelőssége a képviseleti demokráciának.
Demokrácia alapján működő közösségek funkcionálhatnak kiemelt többségi szabályok alapján is, amelyek minősített, kétharmados, négyötödös, esetleg konszenzushoz kötött többségi szándékot követelhetnek meg. Ezek azonban a közösség által önként vállalt többségi szabályozások, amelyek tipikusan alapértékeknek elismert törvényekhez kötődnek, illetve önkéntes alapon létrejövő közösségek működési szabályainak elfogadását limitáló működési rendszerek.
Ezek közül különleges állapot, amikor egy közösség a működését, illetve a működésének bizonyos meghatározott területeit konszenzussal meghozandó döntésekhez köti. Ebben az esetben az önálló szándékkal rendelkező tagokból álló közösség működését kizárólag egyhangú akarat irányíthatja. Ezek a közösségek nevezhetők uniónak.
Az unió különleges szervezet, a demokrácia szélsőséges megvalósulása. Az unió működésében a felelősség kiemelt fontosságú, hiszen akár egyetlen tagja is a közösségnek képes a teljes közösség működését megszüntetni. Az uniót csak extrém közösségi érdek képes stabilizálni, amely a többségi szándéknál is erősebb kohéziós erőnek kell bizonyulnia. Ez az állapot azonban kiváltságos helyzet, és a szükséges felelősség hiányában jellemzően csak ideiglenesen képes fennállni.
Az unió különleges értékű közösség, amelynek a fennmaradása extrém felelősséggel is jár, amelyet a kizárási elv lehet képes érvényesíteni. Bármilyen működési szabály, amelyet valamelyik uniós tag nem támogat nyilvánvalóan elvetendő, ha azonban csupán egyetlen uniós tagnak van ellenvéleménye és akadályozza a működést, minden ilyen esetben az unió többi tagja szavazásra kell bocsássa az ellenvéleményt kinyilvánító részvételét a közösségben, és egyhangú szavazás esetén meg kell, hogy szüntesse az egyedül ellenvéleményt kinyilvánító tag uniós tagságát. Ez az unió fenntartásának szükségszerű felelőssége.
Ezek a konkrét felelősségi keretek alapvető, de nem kimerítő példái a demokrácia felelősségi lényegének. A demokrácia különleges állapota különleges felelősséggel is jár. A többségi akarat eredményes működése a minden irányban kiterjedt felelősség érvényesülésén alapszik. Az egyéni és közösségi felelősség a demokratikus értékrend alapvető meghatározója, amely érvényesülésének a mélysége az adott társadalomban az instabil egyensúlyi állapotú demokrácia konkrét stabilitásának a mértéke.
Responsibility – the fundamental property for the functioning of a sustainable democracy
Nincsenek megjegyzések